Spasztikus hipertónia

Mi történik a szédülô beteggel a sürgôsségi osztály elhagyása után? A modern diagnosztika ellenére a szédülés okának diagnosztizálása napjainkban is nehéz feladat, számos buktatót rejt magában.

Célkitûzés — Kérdôíves felmérésünk célja annak vizsgálata, hogy mi történik a szédülést panaszoló beteggel a sürgôsségi ellátást követôen. Kérdésfelvetés — A sürgôsségi osztályon felállított diagnózis és a késôbbi kivizsgálás eredménye között mennyire volt összefüggés?

Hogyan alakult a betegek életminôsége az idô függvényében? A vizsgálat módszere — A Semmelweis Spasztikus hipertónia Sürgôsségi Betegellátó osztályán megjelentszédülést panaszoló beteghez juttattuk el kérdôívünket. A vizsgálat alanyai — A kitöltött kérdôíveket betegtôl férfi, nô, átlagéletkor 61,8 ± 12,31 SD kaptuk vissza, ezeket elemzésnek vetettük alá.

Megbeszélés — A sürgôsségi osztályon felállított diagnózis és a késôbbi kivizsgálás eredménye közötti korreláció alacsony, de az eredmények a nemzetközi irodalomban is hasonlónak mondhatók. Emiatt fontos a betegek követése, beleértve az otoneurológiai, illetve esetlegesen neurológiai kivizsgálás fontosságát.

Következtetések — A szédüléssel jelentkezô betegek sürgôsségi diagnosztikája nagy kihívás. A pontos anamnézis és a gyors, célzott vizsgálat a nehézségek ellenére tisztázhatja a szédülés centrális vagy perifériás eredetét.

Megjelenhet merev tónusfokozódás rigid hypertoniailyenkor az antagonista ellenoldali izomcsoportok tónusa egyszerre fokozott, ezért ízületi kimozgatáskor jelentős akarattalan ellenállás érezhető, majd elengedéskor az ízület az utolsó helyzetben rögzül extrapyramidalis kiesési tünet.