Károsodott magas vérnyomású betegigények

Szívelégtelenség A szívelégtelenség gyakori betegség, a felnőtt lakosság kb. Súlyos betegség, amely megfelelő kezelés nélkül fokozatosan romlik és végül halálhoz vezet.

A betegség felismerését követő 5 éven belül a halálozás eléri vagy meg is haladhatja a rákos betegségek halálozását. A súlyosabb stádiumban a betegek életminősége nagymértékben megromlik, egyre nehezebben tudják napi tevékenységüket ellátni. Célunk az, hogy a betegek számára egy rövid tájékoztatást adjunk a szívelégtelenségről, és olyan gyakorlati útmutatóval szolgáljjunk a gyakran felmerülő kérdéseikre, hogy minél jobban együtt tudjanak élni a betegségükkel.

A szív felépítése és működése A szív a mellkas bal felében elhelyezkedő ökölnyi nagyságú izmos falú pumpa, a vérkeringés motorja, amely biztosítja a szervek és a szövetek megfelelő oxigénnel és tápanyaggal való ellátását.

A szív a saját elektromos rendszerét használva szüntelen és visszatérő összehangolt kitágulást diasztolé és összehúzódást szisztolé végez, melynek során oxigéndús vért fogad magába a tüdők felől és továbbít a szervezet felé.

Ez a szívizom számára állandó és óriási munkát jelent. Percenként nyugalomban liter vért forgat meg, mely fizikai terhelés során akárszörösére is nőhet.

Vissza Magas vérnyomás a terhesség alatt A felmérések szerint a magas vérnyomás nagyon sok terhes kismamát érint, így egy elég gyakori problémának számít. Alapvetően két fajta terhesség alatti vérnyomást különböztetünk meg: az első, amely már a terhesség előtt is ismert volt a terhességet megelőzően, a második, amely a terhesség alatt alakul ki. A cikkben mind a két esettel foglalkozunk. Mikor magas a vérnyomás? A terhesség egyik tünete, jele lehet a vérnyomás megemelkedése.

A szív anatómiailag két részre, jobb és a bal szívfélre osztható, amelyeket a szívsövény választ el. A bal pitvar és a bal kamra között található a kéthegyű mitrális billentyű, a jobb pitvar és a jobb kamra között pedig a három vitorlából álló trikuszpidális billentyű. További, ún.

Kardiológia

A szervezet által elhasznált, oxigénben és tápanyagban szegény, ún. Itt felveszi az életműködéshez elengedhetetlenül szükséges oxigént, és leadja a felesleges széndioxidot. Az oxigénnel felfrissült vér a tüdővénákon át a bal pitvarba kerül. A vérkörnek ezt a részét kisvérkörnek nevezzük.

A bal pitvarból a bal kamrába jutó oxigéndús, ún. Innen az elhasznált vér a viszereken vénákon át ismét a jobb pitvarba áramlik. A vérkörnek ez a része a nagyvérkör. A szív izomzatát a saját erei, az ún.

• Pótoljuk a folyadékveszteséget, töltsük fel vitamintartalékainkat!
• Medikus Lap - / I. félév, 2. szám by Medikus Lap - Issuu
• maradni medicina Vesevilág Életben A Figyelő szakmai melléklete - PDF Free Download

Mikor beszélünk szívelégtelenségről? A szívelégtelenség a szív működésének olyan zavara, melynek következtében a vérkeringés nem tudja biztosítani a szervek és szövetek számára a mindenkori igényeknek megfelelő oxigént és tápanyagot. Emiatt a beteg fáradékonyságról és nehézlégzésről számol be. Enyhébb esetben ez csak terheléskor jelentkezik, súlyos esetben már nyugalomban is vérellátási zavar, és a fontos szervek, mint például a vese és az agy működési zavara jöhet létre.

1. kötet ÁLTALÁNOS RÉSZ

Szívelégtelenség okai Magas vérnyomás hipertónia A fel nem ismert, vagy nem megfelelően kezelt magas vérnyomás hosszú távon kb. Ha a vérnyomás az erekben magasabb, a szívnek erőteljesebben kell összehúzódni ahhoz, hogy a megfelelő keringést fenntartsa, és ez a fokozott terhelés hosszabb távon károsítja a szívizomzatot.

A bal kamra fala előbb megvastagodik, majd elgyengül, a szív üregei kitágulnak, a kamraműködés csökken és megjelennek a szívelégtelenség jellegzetes tünetei. A vérnyomás ilyenkor már sokszor nem magas. A magas vérnyomás nem csak a károsodott magas vérnyomású betegigények és annak ereit, hanem más szervek érrendszerét például agy, vese, végtagok verőerei is súlyosan károsíthatja, amely a szívelégtelenség keletkezését szintén elősegíti.

Szívizomelhalás szívinfarktus A szívelégtelenség egyik leggyakoribb oka a szív koszorúereinek megbetegedése, melynek legsúlyosabb formája a szívizomelhalás szívizominfarktus. Ilyenkor a szívizomzatot ellátó valamelyik koszorúér elzáródik és itt a véráramlás megszűnik. Ezen a területen a szívizom elhal, hegszövet alakul ki, mely összehúzódásra már nem képes.

Az elhalt szívizomrész kiesett működését a többi, épen maradt szívizomterület próbálja átvenni, azonban ha az elhalás károsodott magas vérnyomású betegigények izomterületet lehetséges-e sokáig élni magas vérnyomás esetén, akkor ez nem lehetséges, és károsodott magas vérnyomású betegigények szívelégtelenség tünetei alakulnak ki. Szívbillentyű betegségek, szívfejlődési hibák A szívben a véráramlás irányát szabályozó szelepek billentyűk megbetegedései, valamint bizonyos veleszületett szívfejlődési zavarok pl.

A billentyűk szűkülete vagy zárási elégtelensége miatt a kamrák és a pitvarok túlterheltté válnak, a szív üregeiben kórosan megemelkedik a nyomás, melynek eredményeképpen szívelégtelenségre jellemző tünetek léphetnek fel. Veleszületett szívfejlődési hibákban, pl. Ezeket a rendellenességeket általában már gyermekkorban vagy fiatal felnőtt korban felfedezik, és megoldásuk az időben elvégzett korrekciós szívműtét.

Szívizombetegségek Bizonyos genetikai ártalmak, gyulladásos betegségek, toxikus anyagok, tartós és nagymennyiségű alkoholfogyasztás a szívizmot megbetegítve szívelégtelenséget okozhatnak. Ilyenkor a szív üregei kitágulnak, a kamrák képtelenekké válnak a megfelelő összehúzódásra és a súlyos működészavar szívelégtelenséghez vezet.

Jelek és tünetek A szívelégtelenség okozta panaszok és tünetek általában fokozatosan alakulnak ki, és az évek alatt súlyosbodnak. A legjellemzőbb panaszok a következők: Fáradékonyság, csökkent fizikai terhelhetőség Szívelégtelenségben a szív nem tudja fenntartani a mindenkori igényeknek megfelelő vérkeringést, ezért különösen fizikai terheléskor az izomzat vérátáramlása nem megfelelő, melynek következménye a gyors kifáradás és a csökkent fizikai terhelhetőség.

Súlyosabb esetekben az egyéb szervek vérellátása is csökkenhet már nyugalomban is. Ennek változatos tünetei lehetnek attól függően, hogy elsősorban mely agyi magas vérnyomás és kezelése keringése csökkent: pl. Nehézlégzés diszpnoé Kezdetben még csak a nagyobb vagy megszokott fizikai terhelés okoz nehézlégzést, később azonban már a kisebb terhelés is kiváltja azt. A legsúlyosabb esetekben a beteg már nyugalomban is fullad, különösen éjszaka, laposan fekvő helyzetben.

Gyakori lehet a sípoló légzés és köhécselés, súlyosabb állapotban főleg az éjszakai órákban rohamokban fellépő és csak felülésre csökkenő súlyos fulladásos roham szívasztma vagy tüdővizenyő tüdőödéma is jelentkezhet. Ilyenkor a tüdőerekben a megemelkedett nyomás miatt a tüdőhólyagocskákba folyadék kerül, amely súlyos életveszélyes állapotot okoz, ami sürgős kórházi ellátás nélkül rendszerint végzetes.

Végtagvizenyő, egyéb pangásos tünetek Szívelégtelenségben testszerte felszaporodik a testfolyadék, mivel a szívüregekben és a viszerekben megnövekedett nyomás a szövetek közé kipréseli a folyadékot. Legjellemzőbb tünet, amit a beteg először észlel a bokatájék duzzanata boka ödéma. Később a folyadékpangás következtében a máj is megduzzad, és folyadék szaporodhat fel a hasüregben is aszcitesz.

Vannak, akik még csak álmodoznak az egyetemi életről, keresgélik jövőbeli céljaikat.

A legsúlyosabb esetekben az egész testre kiterjedő bőr alatti folyadékszaporulat figyelhető meg. Súlyossági károsodott magas vérnyomású betegigények A szívelégtelenség súlyosságának megítélésekor általánosságban a betegek panaszait vesszük figyelembe és az osztályozásra a New York-i Kardiológusok Társasága által javasolt ún.

NYHA funkcionális beosztást alkalmazzuk. Ilyenkor az orvos tájékozódik a beteg családjában előforduló fontosabb betegségekről, a beteg korábbi nagyobb betegségeiről, az aktuális panaszairól, és azokról a kockázati tényezőkről, amelyek szívbetegséget okozhatnak. A fizikális vizsgálat során az orvos a szívelégtelenség előzőekben ismertetett látható, tapintható vagy hallható jeleit károsodott magas vérnyomású betegigények bokaödéma, megnagyobbodott máj, tágult nyaki viszerek, tüdők felett hallható pangásos szörtyzörejek, esetleg szívzörejek.

Ilyenkor tájékozódik a vizsgáló orvos a beteg vérnyomásáról és pulzusáról is. Mellkasröntgen Ezzel a mindig szükségszerűen elvégzendő vizsgálattal fontos információ nyerhető a szív nagyságáról, alakjáról, és a tüdők állapotáról.

Elektrokardiográfia EKG Ezzel a vizsgálattal a szív működése során keletkező elektromos jelek Persen magas vérnyomás esetén ki, melyekből fontos információk nyerhetők a betegség súlyosságára és a választandó kezelésre vonatkozóan.

Szívultrahang vizsgálat echokardiográfia Ennek segítségével az orvos tájékozódhat a szív szerkezeti és működési elváltozásairól, és pontosan megállapíthatja, hogy milyen fokban károsodott a beteg szívének pumpafunkciója. Laboratóriumi vizsgálatok Ennek segítségével kimutathatók bizonyos egyéb szerveket érintő társbetegségek vagy komplikációk pl.

Szívkatéterezés Önmagában szívkatéterezést a szívelégtelenség megállapítására csak ritkán végzünk, legtöbbször a betegséget gyakran okozó koszorúér elmeszesedés súlyosságának a megítélésére végezzük. Az elmúlt negyedszázad során a szívelégtelenség gyógyszeres kezelésében jelentős változás következett be. Korábban a betegek kezelésére csak a vizelethajtók és a szívizom összehúzódásának erejét fokozó digitáliszkészítmények álltak rendelkezésre, amely gyógyszerekkel ugyan a panaszokat csökkenteni lehetett, azonban a betegek életének meghosszabbítása rendszerint nem sikerült.

A mai korszerű gyógyszerekkel és kezelési eljárásokkal ugyanakkor a betegek panaszainak tartós javítása mellett többnyire a szívelégtelenség súlyosbodása is megfékezhető, és a betegek élete is megnyújtható. A szívelégtelenség jelenlegi kezelésnek négy fő területe van.

Magas vérnyomás ellen 6 megoldás

Ezek a következők: 1 a betegek életmódjának megváltoztatása, 2 kombinált gyógyszeres kezelés, 3 bizonyos eszközös kezelési eljárások és 4 sebészi beavatkozások, szívátültetés. Életmódbeli tanácsok A szívelégtelenségben szenvedő betegnek csaknem mindig életmód változtatásra van szüksége, melyet a kezelőorvosa tanácsai alapján kell végrehajtania a sikeres gyógyulás érdekében.

A betegek és rendszerint a közvetlen családtagok megfelelő együttműködése nélkül a betegség eredményes kezelése nem valósítható meg.

A legfontosabb életmódbeli szabályok a következők: Dohányzás azonnali és végleges elhagyása A dohányzás súlyosbítja a szívelégtelenséget, és számos egyéb betegséget pl. A leszokásban az egyéni elhatározáson kívül szükség lehet szakember orvos, psychológus segítségére is.

Megfelelő diétás szabályok betartása, és az ideális testsúly elérése Elhízott vagy testsúlyfelesleggel rendelkező szívelégtelen betegeknél önmagában a testsúly csökkentésével mérsékelhetők a tünetek. Az optimáls testsúly megállapítására az egyszerű testsúlymérésnél alkalmasabb az ún.

Szerző neve

Ezt akkor kapjuk meg, ha a kg-ban mért testsúlyt elosztjuk a méterben mért testmagasság négyzetével. A BMI normális értéke 20 és 25 között van, 25 és 30 között túlsúlyról, 30 felett elhízásról beszélünk. A kóros soványság 18 alatti BMI szintén kedvezőtlen szívelégtelenségben, rendszerint a betegség előrehaladott szakaszában fordul elő kahexia.

Az optimális testsúly eléréséhez a napi kalória bevitel és a rendszeres testmozgás összhangját kell biztosítani. A húsok közül részesítsük előnyben a baromfit és a halat. Az ételek sótartalmát az élelmiszercsomagolásokon általában feltüntetik. A javasolt napi rostbevitel gramm. Rendszeres testmozgás Ma már a korábbi szemléletünkkel ellentétben a szívelégtelenségben szenvedő betegeknek is javasolt az orvos által megszabott ellenőrzött fizikai tréning, mivel ez kedvező hatású a keringésre és javítja a terhelhetőséget.

A károsodott magas vérnyomású betegigények esetek kivételével hetente szer javasolt perces nem megerőltető mozgás könnyű séta, kocogás, kerékpározás, úszás.

A fizikai terhelés formáját és intenzitását mindig meg kell beszélni a kezelőorvossal, mivel a nagyobb terhelés fokozott veszéllyel járhat.

Ha a fizikai tréning közben szokatlan panasz jelentkezik pl. A nemi élet szívelégtelenségben A nemi aktus a pulzusszám és a vérnyomás jelentős emelkedését eredményezi. Így a súlyos szívelégtelenségben szenvedő, már kisebb terhelésre is panaszos betegek esetében az aktus a betegség rosszabbodását okozhatja, és komplikációkhoz pl.

A megszokott partnerrel történő nemi élet közepes fokú fizikai megterhelést jelent a szívelégtelen betegek számára, így az enyhébb szívelégtelenségben szenvedő betegek ezt rendszerint jól tűrik, és normális szexuális életet élhetnek.

Az enyhe vagy mérsékelt szívelégtelenségben szenvedő férfi betegek szedhetnek merevedési zavart csökkentő gyógyszereket is, azonban tudni kell, hogy ezek nitrátkészítményekkel együtt nem alkalmazhatók, mivel veszélyes vérnyomásesést okozhatnak.

maradni medicina Vesevilág Életben A Figyelő szakmai melléklete

Ilyen gyógyszer szedését mindig meg kell beszélni a kezelőorvossal. Gyógyszeres kezelés Szívelégtelenségben mindig kombinált gyógyszeres kezelésre van szükség, melynek célja a beteg panaszainak csökkentése vagy megszüntetése, károsodott magas vérnyomású betegigények életminőség javítása, a betegség rosszabbodásának megakadályozása és végsősoron a beteg életének meghosszabbítása.

A gyógyszereket az élet végéig szedni kell, és bizonyos gyógyszerek elhagyása még panaszmentesség esetén sem javasolt, mert a betegség romlását okozhatja. A szívelégtelenség kezelésére jelenleg az alábbi fontosabb gyógyszercsoportokat használjuk: ACE-gátlók Ezek a gyógyszerek egy enzim gátlása útján sokrétű kedvező hatást fejtenek ki szívelégtelenségben, melynek eredményeképpen a hosszútávú kezelés javítja a betegek életminőségét és meghosszabbítja életüket.

Az ACE-gátlókat a kezelés kezdetén csak kis adagban szabad szedni, és azt csak lassan növelve lehet az ún. A fokozatos gyógyszerkezdést a betegek rendszerint jól tűrik és mellékhatások a hosszútávú kezelés során is csak ritkán jelentkeznek. Ezek közül a leggyakoribbak a szédülés és a száraz köhögés, melyek ha a a gyógyszer dózisának csökkentésével nem szűnnek meg, az ACE-gátló szedését abba kell hagyni és helyettük a kezelőorvos döntése alapján más gyógyszert kell adni.

Szerencsére ritka, de súlyos mellékhatás az ún. Károsodott veseműködés esetén az ACEgátló gyógyszer kórosan megemelheti a vér kálium szintjét, ezért ilyenkor a veseműködés és káliumszint rendszeres ellenőrzése szükséges. Béta-blokkolók Az ACE-gátlók mellett ezek a gyógyszerek azok, amelyek hosszú távon adva bizonyítottan csökkentik a betegek halálozását szívelégtelenségben. Kedvező hatásukat a kórosan fokozott szimpatikus idegrendszeri izgalom gátlása útján fejtik ki.

Ezek a gyógyszerek jelentősen csökkentik a szívelégtelenségben egyébként nem ritka hirtelen halál előfordulását is.

GYISM v,."~"k-. Ilj"'g;,I, Sllorlm;ni':lloriuro

A kezelést itt is alacsony gyógyszeradagokkal kell elkezdeni, és a céladagokat csak fokozatosan, a beteg állapotát folyamatosan ellenőrizve lehet elérni. Fontos tudni, hogy a kezelés megkezdésekor a pulzusszám és a vérnyomás rendszerint csökken, és a betegek panaszai fáradékonyság, nehézlégzés, bokadagadás fokozódhatnak. Ezek a tünetek általában átmeneti jellegűek, emiatt a kezelést ritkán kell abbahagyni, azonban a szorosabb orvosi ellenőrzés ilyenkor különösen indokolt.

A betegnek meg kell értenie, hogy a béta-blokkoló kezelés eredményei hosszútávon jelentkeznek, melynek eléréséhez érdemes vállalnia még az esetleges kezdeti átmeneti panaszfokozódást is. Bizonyos társbetegségek fennállása esetén a béta-blokkoló gyógyszereket nem szedheti a beteg, ilyenek pl. Vizelethajtók diuretikumok A vizelethajtók alkalmazása ma is nélkülözhetetlen a szívelégtelenségben szenvedő betegek legtöbbjénél.

Ezek a gyógyszerek a szervezetben felgyülemlett folyadéknak a vesén keresztül történő kiürülését segítik elő, ezáltal általában gyorsan megszüntetik a bokaduzzanatot, a máj feszülését, és csökkentik vagy megszüntetik a tüdőpangás okozta nehézlégzést. A vizelethajtó gyógyszerek közül leghatékonyabb és leggyorsabb hatású a furosemid, amelyet súlyosabb folyadékpangás esetén intravénásan alkalmazunk.

Enyhébb esetekben a kevébé erős vízhajtók pl.

Ha nagy mennyiségű vizelet ürül, akkor ezzel együtt jelentős mennyiségű kálium is távozik a szervezetből, ami súlyos következménnyel pl. Ezt káliumsó káliumklorid adásával vagy ún. A vizelethajtók szedésének szükségessége mindig a beteg aktuális állapotától függ, ennek megítélése rendszeres orvosi ellenőrzést igényel. Digitálisz A szívelégtelenség kezelésében legrégebben alkalmazott gyógyszer,amelynek szedése rendszerint akkor szükséges, ha az előbbi három gyógyszer adására nem szűnnek meg a beteg panaszai.