Ejtőernyős ugrás hipertónia


Bene Orsolya, kardiológus Mind a mai napig számos tévhit kering a köztudatban a magas vérnyomással kapcsolatban. Az alábbiakban ezeket a félreértéseket oszlatjuk el. Tévhit: A magas vérnyomás nem veszélyes Tévedés, hogy a magas vérnyomás nem veszélyes! Bár a hypertonia nem mindig jár panasszal, fájdalommal, ijesztő tünetekkela kezeletlen magas vérnyomás  hosszú évek során alattomosan szívelégtelenséghez vezethet, fokozza az  érelmeszesedés  kialakulását, így a szélütésinfarktus kockázatát, károsítja a vesét.

Anton Westman a svéd Umea Egyetemi Kórház orvosa, aki kezelt már sérült ejtőernyőst, sőt, maga is szenvedett hasonló balesetet, meg akarta vizsgálni azt a kérdést, hogy az emberi tényezők játszanak-e nagyobb szerepet a sérülésekben és halálesetekben. Mi az igazság az ejtőernyőzés kockázataival kapcsolatban?

Azt találta, hogy Svédországban az ejtőernyős ugrás során előforduló halálos balesetek kockázata nagyjából a szülés során fellépő anyai halálozással egyforma mértékű, vagyis nagyjából ugrásból 1 esetben fordul elő. Az is igaz, hogy egy ejtőernyős egy nap akár tíz ugrást is végrehajthat, mellyel növeli a baleset esélyét.

A fő problémát az szokta okozni, ha a szabadesés korai szakaszában nem ellenőrzik megfelelően a stabilitást.

ejtőernyős ugrás hipertónia

Különösen a kezdőknél gyakori, hogy vadul kapálózni kezdenek. Ettől belecsavarodhatnak a hevederekbe, vagy nem tudják kinyitni az ernyőt. A tapasztalt Westman is került hasonló helyzetbe ben, mikor a bal válla kiugrott a levegőáramlás miatt.

ejtőernyős ugrás hipertónia

Vissza tudta nyerni az irányítást és visszahelyezte a saját vállizületét útközben, úgy, hogy szélesre terpesztett lábaival egyensúlyozott. A vízbe landolás szintén okozhat halálos balesetet, ha nincs a sportolón mentőmellény, vagy nem működik, esetleg, ha a mentőernyő a vízben kinyílik.

ejtőernyős ugrás hipertónia

A halálos balesetek közül minden harmadikban az ernyőt sikerült kinyitni. Minden negyedik pedig túlélte a földbe vagy a vízbe való becsapódást és a kórházban vagy a mentőben haltak meg. Azok, akik egy bizonyos sebességnél gyorsabban érnek földet mindenképp ejtőernyős ugrás hipertónia meghalnak.

ejtőernyős ugrás hipertónia

Az ejtőernyős ugrás először szükségszerűségből történt, később alakult át sporttá A XIX. Világháború katonai repülőgépeivel egyidőben pedig megszületett az igény erre a fajta menekülési lehetőségre. Világháborúban már ejtőernyősök tömegét vetették be.

ejtőernyős ugrás hipertónia

Ekkoriban még tízszer annyian sérültek meg az ugrások során, mint a háborút követően, részben azért, mert az éjszakai támadások során a sötétben, egyenetlen felszínre nehéz volt leszállni. A modern ejtőernyőzés sokkal biztonságosabb tevékenység, még a kezdeti szabadidős formájához képest is Az Amerikai Ejtőernyős Szövetség jelentése szerint ben 2,2 millió ugrásból sérülés és 18 haláleset következett be.

Nincs szükséged semmilyen előképzettségre, sem bonyolult orvosi vizsgálatokra, viszont a felszerelés terhelhetősége miatt kizáró ok, ha meghaladod a 95 kilót!

A bázisugrás, vagyis amikor magas épületekről vagy sziklákról ugranak le, sokkal veszélyesebb. Leggyakrabban az okoz gondot, hogy az ernyő az ugrás kiindulópontja felé nyílik, az ernyő ejtőernyős ugrás hipertónia miatt pedig a bázisugró megsérülhet vagy meghalhat. A bázisugrások számát nehéz pontosan meghatározni, mert a tevékenységet még nem szabályozták, részben illegális.

Törés után ejtőernyőzhet.

Westman azonban becslést adott róla, részben a bázisugrás úttörőjének, Nick Di Giovvaninak a nyilvántartása alapján, aki óta tartotta számon a haláleseteket. Munkáját részben Lukas Knutssonnak dedikálta, aki bázisugró oktató volt és Ernyője egy turbulencia miatt beleakadt az egyik hevederbe.